Project Description

Bevezető
1. Esztétikai tapasztalat, esztétikai érték, megjelenített értékek, értékrend, értékszerkezet. Esztétikai minőségek: fenséges, alantas, tragikus, elégikus, idilli, komikus, ironikus, szatirikus, abszurd, groteszk, tragikomikus. Hangnemek: ünnepélyes, patetikus, humoros, szatirikus, nosztalgikus, elégikus, tárgyilagos.
Irodalmi kánon, korstílus, stílusjegyek
Lírai műfajok: dal, epigramma, óda, himnusz, költői levél, életkép, elégia, leíró költemény, szonett
Szóképek: metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, allegória, metonímia, szimbólum. Hasonlat. Vándormotívum, archetípus. Alakzatok: ismétlés, ellentét, kihagyás, felcserélés, gondolatpárhuzam
Verstani fogalmak: ritmus, hangsúlyos ritmus, időmértékes ritmus, rím és rímfajták. Balassi-strófa, szonett
Imitáció, antik minta, imitáció és versszerkezet (piktúra, szentencia), imitáció és verselés (klasszikus időmértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon), imitáció és műfajok (óda, elégia, epigramma). Imitáció a humanista és klasszicista lírában
Személyesség, személytelenség; közvetlenség, közvetettség. Egyszólamúság, többszólamúság, önmegszólítás. Allegorikusság, szimbolikusság, tárgyiasság. Az intertextualitás eljárásai: idézés, rájátszás, utalás
A közösségi én megnyilatkozásformái; a himnusz változatai (keresztény, közösségi), az óda történeti változatai (klasszicista, romantikus, modern)
Lírai én a romantikában, a klasszikus modernségben, a késő modernségben (az én megsokszorozódása, az én háttérbe húzódása, önértelmezés)
Összegzés (lírai alkotások), verselemzési szempontok
A nyelvi közlés tényezői (adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kontextus), funkciói (ismeretközlő, érzelemkifejező, felhívó, kapcsolatteremtő, metanyelvi, stilisztikai). Mindennapi kommunikáció (párbeszéd, monológ); nyilvános kommunikáció; tömegkommunikáció
A szókészlet. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban (köznyelv, irodalmi nyelv; csoportnyelvek; tájnyelvi változatok); a nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái
Stílusrétegek, stílusárnyalatok (társalgási, tudományos-szakmai, publicisztikai, hivatalos, szépirodalmi). Stíluselem, stílushatás; állandó és alkalmi stílusérték; denotatív és konnotatív jelentés
A szöveg. Szövegszervező eljárások. Szövegszerkezet, szövegösszefüggés, grammatikai kapcsolóelemek, szövegjelentés (tételmondat, kulcsszó, témahálózat)
A magyar helyesírás alapelvei (a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve); az egybeírás és különírás szabályai; a tulajdonnevek írásának szabályai; az idegen szavak helyesírása; a központozás szabályai
Szövegtípusok, szövegműfajok (elbeszélő, leíró, érvelő; hivatalos írásművek: hivatalos levél, szakmai önéletrajz; levél). Érvelő-meggyőző, értekező szövegek (szónoklat, értekezés). Az érvelő-meggyőző, értekező szöveg jellemzői: szókincs, terminológia, az érvelés technikája (érvek, ellenérvek; deduktív, induktív érvelés; bizonyítás, cáfolat). Vélemény, magyarázat; információk kiemelése, összefüggések megragadása, elfogadás, elutasítás megfogalmazása. Szóbeli és írott szövegek jellemzői. A kommunikációs helyzethez és a tárgyhoz igazodó megnyilatkozás. Könyv- és könyvtárhasználat; a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei; idézés, hivatkozás
Epikai műfajok: eposz, ballada, legenda, novella, regény, napló, irodalmi levél
Elbeszélés és tanítás a legendában (Szent Margit legendája)
Hősteremtés, imitáció a történeti tárgyú epikában: barokk eposz (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem)
Hősteremtés történeti tárgyú műballadában (Arany János: Szondi két apródja)
Hősteremtés a történelmi regényben (Kós Károly: Varju nemzetség)
Az énelbeszélés változatai levél, napló, irodalmi levél, szentimentalista énregény. Az elbeszélői ént létrehozó narrációs eljárások. (Kármán József: Fanni hagyományai)
Történetalakítás, időkezelés, emberkép a romantikus epikus alkotásokban (Jókai Mór: Arany ember)
Történetalakítás, időkezelés, emberkép a realista epikus alkotásokban (Móricz Zsigmond: Barbárok)
Történetalakítás, időkezelés, emberkép a klasszikus modern epikus alkotásokban (Kosztolányi Dezső: Pacsirta)
Külső és belső történés viszonya a klasszikus modern elbeszélésben (Krúdy Gyula: A hídon)
Elbeszélői formák játéka: elbeszélői modalitás, intertextualitás (Ottlik Géza: Iskola a határon)
Drámai műfajok: tragédia, tragikomédia, drámai költemény. Cselekmény, konfliktus, szereplők rendszere, drámai hős, szerkezet, beszédfajták a romantikus dráma (Katona József: Bánk bán)
Cselekmény, konfliktus, szereplők rendszere, drámai hős, szerkezet, eszmetörténeti összefüggések a drámai költeményben (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)[/fusion_toggle A cselekmény, konfliktus, hős átértelmeződése a 20. századi drámában (Örkény István: Tóték)
Belépés a tanulói alkalmazásba